� Az elm�lt �vek alatt egyre t�bbsz�r tal�lkozunk azzal a fogalommal, hogy ?shonos h�zi�llatok. M�ra m�r tal�n od�ig is eljutottunk, hogy tudjuk is, hogy mi �ll a megfogalmaz�s m�g�tt, de t�nylegesen ismerj�k -e ezeknek a fajt�knak az el?nyeit? A Beklen Alap�tv�ny egy cikksorozatban ezeket az �llatokat szeretn� bemutatni.

� Az elm�lt 50-60 �v sajnos nem igaz�n tett j�t a h�zi�llattart�snak, hisz a hagyom�nyosnak mondott tart�stechnol�gia teljesen �talakult, �s ez�ltal az �llat�llom�nynak is v�ltoznia kellett. Ha visszagondolunk a d�d- �s nagyany�ink �ltal mes�lt �llattart�sra, gyorsan levonhatjuk a k�veteztet�st, hogy ez manaps�g (�s az elm�lt k�zel f�l �vsz�dban) nagyon m�sk�pp t�rt�nik. Ennek oka term�szetesen az, hogy az iparos�tott �llattart�s egy m�sik k�pet r�gz�tett az emberek fej�be, m�gpedig azt, hogy a malacot fel lehet nevelni 6-8 h�nap alatt is �s nem kell hozz� 1.5-2 �v. Igaz, ehhez bez�rva, �lban kell tartani a h�z�t, �s sokkal t�bb �lelmet adni neki, mint addig, ugyanakkor ez a r�gi rendszerben nem jelentett k�l�n�sebb probl�m�t, hisz a TSZ mindenkit ell�tott olcs� takarm�nnyal �s az�rt valljuk be, mindig csurrant-cseppent ez meg az, amit a h�zt�ji hasznos�tani tudott.

� K�s?bb a telep�l�sek k�z�s legel?it megsz�ntett�k, felv�s�rolt�k. Nem hajtott�k m�r ki a diszn�kat, lib�kat, teheneket a legel?re, hisz mind bez�rva tengette �let�t egy kar�mban vagy �lban, �s v�rta a sors�t. A multit�l v�s�rol� ember (de a termel? is) m�r r�g elfelejtette a legeltetett, makkoltatott diszn�h�s vagy a z�ld�n nevelt ty�k toj�s�nak �z�t, �gy a v�g�n ez m�r nem is hi�nyzott senkinek. Arra is kevesen gondolnak, hogy r�gen, - amikor sokkal kevesebb p�nz�k volt az embereknek- vajon, hogy tudtak annyi �llatot felnevelni, hogy kifussa az eg�sz �vet, pedig alapj�ban a megold�s egyszer?. A malacok 2 �v alatt n?ttek fel, de a term�szet nevelte fel ?ket nem az ember. Az ember csak vigy�zott r�juk.

� Nem az otthoni sz?k�s tartal�kokat kellett m�g t�bb fel� osztani, hanem az �llat a legel?n vagy az erd?ben t�lt�tte napjait. Esetleg este kapott egy kis h�g levest. �gy pedig nem volt olyan megterhel? a csal�d sz�m�ra tartani az �llatokat. �s nem utols�sorban az �llatok is jobban �rezt�k magukat (ami persze a h�sukon, toj�sukon, stb. is meg�rz?d�tt). Sok esetben ennek a tart�stechnol�gi�nak m�r v�ge, hisz nincsenek meg m�r azok az emberek, azok a ter�letek, ahol lehet?s�g lenne �gy tartani az �llatokat. Ugyanakkor a lehet?s�g m�g mindig adott, hogy j� min?s�g? term�keket �ll�tsunk el? �s lehet?s�get adjunk az �letre egy elt?n?f�lben l�v? �llatfajta csoportnak.
� Ennek persze el?felt�tele, hogy a r�gi j�l bev�lt fajt�kb�l v�lasszunk, amik k�pesek �letben maradni az intenz�v vagy f�l-intenz�v tart�s n�lk�l is. Ezek pedig az ?shonos �llatfajt�ink.
L�ssuk melyek is ezek az �llatok:

• Szarvasmarha: Magyar tarka, sz�rke marha
• Sert�s: Mangalica (sz?ke,� v�r�s, fecskehas�)
• L�: Magyar hidegv�r?, Furioso north star, Shagya arab, hucul, n�niusz, lipicai
• Juh: Magyar racka, cikta, cig�ja
• Baromfi: Magyar Ty�k (s�rga, feh�r, kendermagos, fogoly sz�n?), erd�lyi kopasznyak�, Bronz �s r�z pulyka, gy�ngyty�k, magyar kacsa, magyar l�d �s fodros magyar l�d
• Ny�l: Magyar �ri�s ny�l
• Kuty�ink: puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, r�vidsz?r? magyar vizsla, dr�tsz?r? magyar vizsla, erd�lyi kop�, magyar ag�r

�

Az elk�vetkezend? cikkekben ezekkel az �llatokkal ismerkedhet�nk meg.

�

�

�