�� Manaps�g egyre nagyobb figyelmet kapnak orsz�gszerte a helyi term�kek, amelynek term�szetv�delmi szervezetk�nt k�l�n�sen �r�l�nk. Sokan bele sem gondolnak abba, hogy mivel is j�r az, hogy az asztalunkra ker�l? �lelem ilyen szint? k�ros anyag kibocs�jt�ssal j�r. A legt�bb esetben fel sem mer�l, hogy azt a term�ket, amely p�ld�ul Dun�nt�lr�l �rkezik T�rkev�re, ide kell sz�ll�tani.

� Az �zemanyag el�get�se folyam�n a leveg?be ker�l? szennyez?anyagok is hatalmas terhet jelentenek a k�rnyezetre (f?k�nt, ha megfigyelj�k, hogy mennyi kamion j�rja az utakat nap mint nap), de ez �gy is csak a j�ghegy cs�csa, hiszen a term�keket sok esetben h?teni kell a sz�ll�t�s alatt, s?t el?tte is. Ez pedig szint�n egy szennyez? t�tel. �s mi van azokkal a term�kekkel, amelyek az EU-b�l, vagy K�n�b�l �rkeznek ide, hiszen a haj�z�s is nagy r�szben felel?s a szennyez�sek�rt. Ekkor m�g mindig csak a sz�ll�t�s, �s t�rol�s �ltal keletkezett szennyez?anyagokn�l j�runk. Hogy teljes k�pet kapjunk, hozz� kell venni az el?�ll�t�s alatt keletkez? k�rnyezetk�ros�t�st is, hiszen ez is nagyon sokf�le lehet.

� A nagy �llattart� telepeken keletkez? tr�gya semleges�t�se (b�r manaps�g egye t�bb biog�z el?�ll�t� �zem m?k�dik, nagyr�szt ez sem igaz�n megoldott), az �llatok takarm�nyoz�sa (hiszen a term�nyt meg kell termelni, ami szint�t �zemanyag felhaszn�l�ssal j�r), a termeszt�sn�l haszn�lt m?tr�gy�k felhaszn�l�sa (k?olajsz�rmaz�k, amit sz�ll�tani, el?�ll�tani kell), mind hozz�j�rul ahhoz, hogy a F�ld egyre kev�sb� maradjon �lhet? a sz�munkra.

� A helyi term�kek prefer�l�sa nem v�letlen�l lett napi t�ma mind az Eur�pai Uni�ban, mind pedig kishaz�nkban.
Az emberek (egyel?re f?k�nt a nagyv�rosokban) egyre t�bbet foglalkoznak a k�rnyezetv�delemmel, �s a saj�t eg�szs�g�kkel. Ez a k�t dolog pedig, ha tetszik, ha nem �sszef�gg. Hiszen, ha helyb?l sz�rmaz� (vagy legal�bbis a k�zelb?l �rkez?) �lelmiszereket fogyasztunk, ellen?rizni tudjuk a min?s�get. Az elad� is tudja, hogy ha nem j� a term�k, senki nem fog v�s�rolni t?le. R�ad�sul nem rak�dik r� a sz�ll�t�s k�lts�ge, �s k�rnyezetterhel�se sem. A helyben teny�sztett �llatok sokszor extenz�v tart�sban vannak, �gy tudnak pl. legelni, �gy a takarm�nyoz�s is kevesebb terhet jelent, mind a gazd�ra, mind pedig a k�rnyezetre. Nem utols�sorban az elk�lt�tt p�nz�nk helyben marad, �s a helyiek boldogul�s�t seg�ti el?, helyben teremt munkahelyeket, meg�lhet�st. Biztos�tja a k�vetkez? gener�ci� meg�lhet�s�t, helyben marad�s�t.

� Az Als�-Beretty�-Mell�ki Kft. c�lul t?zte ki mag�nak, hogy T�rkev�n is l�trehoz egy helyi boltot, amivel hozz�j�rul e c�lok el�r�s�hez.

�

�