� A t�rt�netekb?l ismerj�k, hogy a sz�rkemarha volt az az �llat, ami ?seink szekereit h�zta a K�rp�t-medenc�be �rkez�skor, teh�t a feled�s hom�ly�ba ny�lik vissza, hogy mi�ta tartanak vel�nk. T�rkeve k�rny�k�r?l viszont pontosabb inform�ci�ink vannak a fajt�r�l, valamint az elt?n�s�r?l.

�� � Az 1850-es �vekben kezdt�k szab�lyozni a Beretty�t. Ez az id?pont egy hatalmas v�laszt�vonal volt az itt �l? emberek �let�ben, hisz az addigi, folyamatosan ki�nt? Beretty� tudta biztos�tani a ter�let v�zell�t�s�t. Ezek ut�n viszont a g�tak k�z� szor�tott Beretty� nem volt k�pes �nt�zni a legel?ket, �s a ter�letek nagy r�sze sz�razra ker�lt. Ez�ltal jelent?sen cs�kkent a legel?k term�kenys�ge is.
A m�sik probl�ma az 1863-as asz�ly volt, amikor is a legel? �llatok sorra pusztultak el. Ez nagy v�laszt�vonalnak bizonyult, hisz a �llat�llom�nyok hullottak (Sz�rke marha, juhok, lovak), �s a gazd�k nem a r�gi fajt�k t�lt�tt�k fel a r�giek hely�t, hanem a nyugatr�l terjed? �j fajt�kat r�szes�tett�k el?nyben. Jelenleg els?sorban turisztikai �s term�szetv�delmi c�lokra tartj�k, t�bb nemzeti parkunk �s civil szervezet�nk is g�nmeg?rz? tev�kenys�get v�gez.

� A magyar tarka (mivel jobb tejel? volt) az 1800-as �vek v�gi kiteny�szt�s�t?l kezdve mindig jelen volt az �llom�nyokban. Az 1970-es �vekig k�s�rleteztek keresztez�sekkel, de egy akkori rendelet hat�s�ra az �llom�ny l�tsz�ma lecs�kkent. Jelenleg a teh�n�llom�ny 15-20%-�t adja ez a fajta.

� A hagyom�nyos fajt�kr�l t�rt�n? �t�ll�s hat�sai az elm�lt id?szakokban kezdenek a felsz�nre ker�lni. A rendszerv�lt�s ut�n az �vek m�l�s�val egyre ink�bb teret h�d�tott a term�szetv�delem is, �s a szakemberek felfigyeltek olyan v�ltoz�sokra a gyepekben, amik el?tte nem ker�ltek felsz�nre. A r�gi legel?k j� r�sz�t felt�rt�k sz�nt�f�ldnek, ami pedig megmaradt g�pi eszk�z�kkel kezelt�k. Ennek hat�s�ra a veget�ci� �sszet�tele megv�ltozott �s sok vadon �l? �llatfaj nem tudta m�r megtal�lni a sz�m�t�s�t a ter�leten. Egyre nagyobb teret nyertek a gyomok �s egyre kisebb lett a f? t�p�rt�ke is.
Pedig a gazd�knak is nagy lehet?s�get rejtenek ezek a hagyom�nyos fajt�k, hisz ezen a ter�leten fejl?dtek, �ltek sokszor �vsz�zadokon kereszt�l, sok esetben itt kialakult t�jfajt�kr�l van sz�.
Kimondottan a magyar f�ld saj�toss�gaihoz alak�tott�k ?seink, �gy k�pesek t�l�lni az itteni id?j�r�sviszonyokat. Ez pedig egyre fontosabb szempont lehet az elk�vetkez? �vekben-�vtizedekben.
A kisgazd�knak fontos szempont lehet az is, hogy mekkora �sszeget �s munk�t kell r�ford�tani egy-egy egyed fenntart�s�ra. Hisz lehet, hogy egy teh�n intenz�v tart�ssal 30-40%-kal t�bb tejet k�pes adni ugyanakkor, ha a tart�si k�lts�gek csak a negyed�t teszik ki a hagyom�nyos tart�ssal, �sszess�g�ben jobban j�rhat a gazda is.

A rackajuh (Hortob�gyi feh�r �s fekete, valamint a gyimesi racka) is hasonl� helyzetbe ker�lt a 1863-as asz�lykor. Az elpusztult �llom�nyokat merin�val t�lt�tt�k fel, mivel akkoriban nagy jelent?s�ge volt a gyapj�nak. M�ra a gyapj� ink�bb probl�mak�nt jelenik meg, ugyanakkor a racka h�sa sokkal �zletesebb (b�r fejl?d�se lassabb, mint sok m�s fajt��). A racka viszont ig�nytelenebb, mint a t�bbi, haz�nkban el?fordul� birka, sokkal jobban alkalmazkodott a helyi k�r�lm�nyekhez. Szerencs�re a fajta terjed?ben van, de az�rt lenne m�g mit tenni, hogy elfoglalhassa m�lt� hely�t a hazai �llom�nyban. M�sik k�t ?shonos fajt�nk a cikta �s a cig�ja, aminek egyedsz�ma sajnos a hazai juh�llom�nyban elhanyagolhat�.

A projekt a Sv�jci-Magyar Egy�ttm?k�d�si Program t�rsfinansz�roz�s�val val�sul meg.

�

�