Eseteink

Molnári kavicszátony

A Molnárinál, a Mura folyó 16+230-16+480 szelvényében tervezett kotrási munkálatok, a zátony elbontása továbbra is súlyosan sérti a természetvédelem érdekeit, a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény idevonatkozó szakaszaiba ütközik a tevékenység. (31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.)
A Felügyelőség által előírt Natura 2000 területre vonatkozó hatásbecslés ugyan elkészült, de a határozatban leírt szakmai tartalma véleményünk szerint a hatásbecslés vizsgálati eredménye (4 faj 16 egyede) elégtelen információ ahhoz, hogy a hatóság engedélyező határozatot adjon ki.
Bár a tervezett kotrási munkálatokat a halak szaporodási időszakán kívülre engedélyezték, de ez nem változtat azon a lényeges helyzeten hogy a zátony részben vagy egészen teljesen megsemmisül. Ez a zátony 2007. évi vizsgálataink során bebizonyosodott, hogy élő-, pihenő- és szaporodóhelye több közösségi jelentőségű és természetvédelmi oltalom alatt álló fajnak. Saját vizsgálataink alapján 2007. május 29-én 14 faj 149 egyedét találtuk meg a zátonyon, melyek nagyrésze ivadék korosztályhoz tartozott. A kimutatott fajok között volt sujtásos küsz (Alburnoides bipuntatus) – 10 pld; márna (Barbus barbus) – 43 pld; halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) – 16 pld; felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) – 6 pld; homoki küllő (Gobio kessleri) – 48 pld; kőfúró csík (Sabanejewia aurata) – 3 pld; magyar bucó (Zingel zingel) – 1 pld (0+), német bucó (Zingel streber) – 3 pld (2 pld 0+). Az adatokból kitűnik, hogy szaporodási időszakban a megkerült 14 fajból 8 faj (57 %) természetvédelmi oltalom alatt áll, illetve közösségi jelentőségű faj. A felsorolt fajokból mindegyikből volt ivadék korosztályú egyed is jelen. Egyedszámok alapján 149 kifogott egyedből 130! (87 %) közösségi jelentőségű és természetvédelmi oltalom alatt álló faj egyede! Ez alapján egyértelműen kitűnik, hogy a közösségi jelentőségű és természetvédelmi oltalom alatt álló fajok meglehetősen magas arányban használják a zátonyt szaporodó helyként, így a zátony elbontásával, megsemmisítésével helyrehozhatatlan károkat szenvedne a Mura folyó értékes halfaunája. Az eredményeinkkel szemben a határozat alapján, a  hatásbecslés vizsgálata során a zátonyon a SZIE munkatársa egyáltalán nem talált halat.
A zátony egy nagyobb árvíz idején újra épülhet, de ezek a fajok addig ezt nem tudják használni élettevékenységeik gyakorlására. Ugyancsak nem bizonyít semmit a hatásbecslésre irányuló vizsgálatnál, hogy a Letenyénél épülő hídnál a 34+500-36+500 szelvényben a sóderes partszegélyben 2 példány halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) megkerült. Ez mind egyedszámban mind fajszámban olyan mennyiség, hogy akár passzív sodródással is idekerülhettek.
A Letenyénél végrehajtott korábbi kotráshelyen végzett vizsgálat során megkerült 3 faj 14 egyede szintén nem szolgáltat elegendő bizonyítékot, hiszen a domolykó (Leuciscus cephalus) és sujtásos küsz (Alburnoides bipuntatus) nem bentikusak élőhelyválasztás tekintetében, mint a küllő vagy bucó fajok, a fenti két faj főként csak szaporodási időszakban használja a zátony aljzatát. A kotrás jótékony hatását az igazolhatta volna, ha a fenti bentikus fajokból (Gobio sp., Zingel sp.) több faj egyedei is jelen vannak a zátonyon.
Véleményünk szerint a zátonyok adják a Mura folyó kiemelt természeti értékeit és ezek közül a 16+230-16+480 szelvényében bontásra tervezett zátony természeti értékekben is kiemelkedik. Amellett hogy a terület országos védelem alatt áll, a Közösség felé a Magyar Kormány kötelezettséget vállalt (Natura 2000), hogy a fenti közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeiket hosszútávon fenntartja és megóvja. A zátony kotrásával ezért nemcsak a hazai, hanem európai szinten sérülnének a természetvédelem érdekei, ezért javasoljuk, hogy a vízügyi kezelő az árvízi helyzet – ami a folyó szakaszjellegéből fakadóan nem jellemző a Murán – biztonságának megteremtésére más műszaki megoldást válasszon, sóderigényének kielégítésére válasszon mentett oldalon lévő területeket.

 

Letölthető dokumentumok

Dokumentum letöltése  OKTVF részére fellebbezés az 762-3/7/2007. sz. Ny-Dt. KÖTEVIFE, Szombathely határozat ellen

Dokumentum letöltése  BfNPI fellebbezése a NYUDUKÖTEVIFE 8343-1/9/2006. ikt. számú határozata ellen

Dokumentum letöltése  Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére Ügyféli jogok biztosításának kérése

Dokumentum letöltése Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére bejelentés

Dokumentum letöltése  Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére Nyilatkozat a Mura folyó 34+973 – 35+113 fkm közötti szakasz mederkotrásának vízjogi létesítési engedélyezési ügyében

Dokumentum letöltése  Pécsi Bányakapitányság részére bejelentés

Dokumentum letöltése  OKTVF részére fellebbezés

Dokumentum letöltése  Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség részére fellebbezés a Mura folyó 134+973-35+113 fkm közötti szakasza mederkotrásának vízjogi létesítése ellen

Dokumentum letöltése  Nyugat-dunántúli KÖTEVIFE 762-1/2/2007. számon kiadott vízjogi létesítési engedély megfellebbezése

Dokumentum letöltése  Nyugat-dunántúli KÖTEVIFE Mura folyó mederkotrása vízjogi létesítési engedélyezési eljárásába ügyfélként való bejelentkezés elutasítása

Dokumentum letöltése  OKTVF részére fellebbezés

Dokumentum letöltése  OKTVF részére fellebbezés és új eljárás lefolytatása iránti kérelem

Dokumentum letöltése  Nyugat-dunántúli KÖTEVIFE részére tájékoztatás ügyféli jogok gyakorlásáról