Egyesületünk, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület elismert szakmai szervezetként 1994 óta tevékenykedik, és már 1997-ben „Pro Natura” díjjal tüntette ki a környezetvédelmi miniszter.
 Közel évtizeden keresztül minden más társadalmi résztvevővel kapcsolatban többnyire konfliktusmentesen dolgozott együtt, végezte természetvédelmi feladatvállalásait, odúkat helyezett ki, táborokat szervezett – így széles társadalmi körben vált elismertté. A szervezet fejlődése és növekedése azonban újabb és újabb közfeladatok megoldását indokolták, így egyre több területen vállalt fel tevékenységeket a szervezet.
 Habár korábbi „ártalmatlan” természetvédelmi szakmai tevékenységeit megőrizte, emellett a 2003-as évtől új, szélesebb látkörrel rendelkező programokat is indított.
Ezeknek egyik eleme lett a „demokráciafejlesztési” célprogram nevet viselő szakmapolitikai munkacsomag. Ennek részeként egyre több társadalmi problémára próbáltuk felhívni a figyelmet, egyre többet foglalkoztunk a közélet tisztaságával, a támogatási rendszerekkel és a jogszabályalkotással. Ezirányú tevékenységeink szakmai motivációja egyértelműen az volt, hogy ne a természetvédelmi problémák után menjünk a „cső végén”, ne folyton csak okozatokat kezeljünk, hanem a problémák keletkezésénél, az okoknál próbáljuk meg kezelni a gondokat.
 Ennek a munkának a kiszélesítését igényelték a 2005-ben végzett hatósági leépítések és összevonások, amelyek eredményeként a sok esetben elégtelen hatósági háttérrel rendelkező új szerveknek lett volna feladatuk a természeti erőforrások védelme. Ezt elégségesen ellátni nem tudták, így 2006-tól kezdődően belesodródtunk számos olyan eljárásba ügyfélként, közérdekű bejelentőként, amelyektől azt vártuk, hogy egy-egy természetkárosítás megakadályozásra kerüljön. Sajnos több esetben peres eljárásra is sor került. Néha nyertünk, néha veszítettünk, de szerencsénkre – egy eset kivételével – többnyire korrekt ellenérdekelt felekkel álltunk szemben, akik ugyanúgy kivárták a jogerős döntéseket, mint mi. Ez az egy eset azonban, ami kivétel, azóta is minden jogi és jogszerűtlen (etikátlan) eszközzel megpróbált élni, hogy közérdekű bejelentéseinktől eltántorítson bennünket, megfélemlítéssel, akár vesztegetéssel. Ezen esetben egyesületünkkel szemben, az egyesület egy munkatársával szemben, az egyesület ügyvezetőjével szemben indítottak személyiségvédelmi eljárást jó hírnév megsértésért és magánvádban rágalmazásért pereltek be, majd egy olyan esetben, amelyben keresetindítási jog is megkérdőjelezhető, az egyesületünkkel szemben indítottak pert. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban a korábbi évekre visszamenőleges pályázati elszámolásainkat kívánták ellenőrizni, majd végül eljött az idő, amikor többféleképpen értelmezhető megkeresések után névtelen levelek érkeztek a különböző hatóságokhoz, így több szálon indultak ellenőrzési tevékenységek az egyesülettel szemben. Az ellenőrzések és ellenőrzési eljárások azóta is zajlanak az egyesülettel szemben, és a szervezetet képviselő ügyvezető ellen is. Mindezen eljárások véleményünk szerint kimerítették a „közérdekű bejelentő üldözése” néven ismert Btk. hatálya alá tartozó, hivatalból üldözendő bűncselekményt, de nem hogy érdemi védelmet nem kaptunk, az állam szervei hathatósan közreműködnek a szervezet ellehetetlenítésén. Ezen ellenünk folyó eljárások jórésze a felperesek, magánvádlók esetében nem kecsegtet sikerrel, de ez nem is cél. Ezen perekkel és ellenünk folyó eljárásokkal ennél tovább mutató célt érnek el ellenérdekelt feleink, még pedig azt, hogy kapacitásainkat lekötik, és sok fölösleges adminisztratív munkával látnak el bennünket.  A zöld szervezetek és közérdekű bejelentések megakadályozásával kapcsolatban, a közérdekű bejelentők megfélemlítésének és eltántorításának módjára régóta ismert a nemzetközi jogi irodalomban a „stratégiai perlés a társadalmi részvétel ellen” tevékenység.
 „Új stratégiát alkalmaznak a befektetők a környezet-szennyező(nek gondolt) beruházások ellen tiltakozó civilek eltántorítására: sorozatban személyiségi jogi pereket indítanak a zöldek képviselői ellen. A deklarált ok mindig a jó hírnév megsértése, ám az érintettek szerint a megfélemlítési szándék több mint nyilvánvaló.” - írta a „Perrel hűtött zöldindulatok” című cikkben a Népszabadság. „Az ilyesmit már elég régóta alkalmazzák a multik a környezetvédő szervezetek ellen. Ennek a módszernek az a neve, hogy SLAPP* (Strategic Lawsuit Against Public Participation - stratégiai perek a társadalmi részvétel ellen). (Megjegyzés: a „slapp” angolul pofont jelent.)” - foglalja össze a www.zoldhullam.blog.fn honlapon a Magyar Természetvédők Szövetsége.
 Ha valaki jogszabálysérelemmel találkozik élete során, akkor kérhet azzal szemben orvoslatot a megfelelő szerveknél. Emiatt mi sem neheztelnénk, hiszen gyakorlatilag mi is csupán ezen jogunkkal élünk eljárásaink során. Azonban fájdalmasnak érezzük, hogy ezen túlmenően néhányan mindent megtesznek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a munkánkat, és mindezzel szemben az állam nem védi meg szervezetünket, mint közérdekű bejelentőt. Egyesületünk eljárásai során rendszerint közérdekű bejelentőként jár el, és a „A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat” (idézet a jogszabály magyarázatából). Véleményünk szerint közérdekű bejelentőként az állam védelmét kellene élveznünk, hiszen az erre vonatkozó bűncselekmény vonatkozó szakasza kimondja, hogy a közérdekű bejelentő üldözése bűncselekmény „elkövetési magatartása a bejelentővel szemben hátrányos intézkedés megtétele. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a hátrányos intézkedést látszólag jogszerű indokok alapján, törvényesnek látszó keretek között hozzák meg, érdemben azonban az intézkedés jogellenes. Az intézkedést e jogszabályhely vonatkozásában tágan kell értelmezni.” Ennek ellenére sajnos mindezidáig semmi segítséget nem kaptunk az egyesületet érő zaklatások kivédésére, és az állami szervek is folytatják ellenőrzéseiket egyesületünkkel szemben a névtelen bejelentés hatására. Jogállamot csak következetes jogalkalmazással lehet építeni. Ez az út nehéz és rögös, és az egyesületünket szakmai körökből is érik támadások eljárásaiért, mondván: nem kell minden lében kanálnak lenni. Előfordulhat, hogy tévedünk mi is, mint bárki más, de eljárásainkat mindenkor természeti erőforrások, azon belül is a humán szempontból meghatározott természeti értékek védelmének szempontjai vezették, és csakis szakmai szempontok mellett végeztük munkánkat, jóhiszeműen, hátsó szándék vagy külső érdek nélkül.
 Köszönjük mindazoknak, akik ezt a munkát segítik, köszönjük a jogi érdekképviseleti tevékenységet segítő támogatóknak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Civil Alapnak, az Ökotárs Alapítványnak, a Beklen Alapítványnak, és a Norvég Civil Támogatási Alapnak. Köszönjük egyesületünk tagjainak és önkénteseiknek, szakmai támogatóinknak és mindazon nemzeti parki kollégáknak, akik tevékenységeinket szakmai ismereteikkel segítették.
 Végül, de nem utolsó sorban őszinte, baráti köszönetünket fejezzük ki dr. Fülöp Sándornak, dr. Kiss Csabának, valamint dr. Szilágyi Szilviának, dr. Bornemissza Imrének, akik az EMLA (Környezeti Management és Jog Egyesület) tagjaiként, munkatársiként segítették, illetve dr. Schiffer Andrásnak, aki eleinte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet tagjaként, majd a Védegylet jogsegély szolgálatának vezetőjeként segítette tevékenységünket egyéni ügyvédként. Az említett ügyvédek valamennyien az általuk képviselt szervezetek nevében mindenkor díjazás és ellenszolgáltatás nélkül látták el képviseletünket és szakértői segítségnyújtásokat, így külön köszönet a TASZ, Védegylet és az EMLA hozzáállásáért és szakértelméért.

Jogi háttér